A Dél-Koreában hadiállapotot kihirdető, majd visszaszívó elnököt az ellenzéknek másodjára sikerült eltávolítania a hatalomból. Jun Szuk Jeol sorsáról az alkotmánybíróság dönt. Az események alakulása nem ritkaság Dél-Koreában, ahol a rendszerváltás óta hét elnökből hárman kerültek börtönbe. A szombati események azonban azt mutatják, hogy az országban virágzik a demokrácia.
Jun Szuk Jeol elnök a hadiállapot kihirdetésével, majd visszavonásával néhány óra leforgása alatt szilánkjaira zúzta szét azt a képet, ami a nyugati világ lakosainak többségében élt Dél-Koreáról, miközben saját népe elé véres és traumatikus képeket rángatott elő a kollektív emlékezetből. A villámgyorsan hamvába hullt önpuccsból akár halálos ítélet is születhet, a dél-koreai kormány bukása már csak formaságnak tűnik.
Küszködésre kárhoztatja Jun Szuk Jeol dél-koreai elnököt, hogy a parlamentben fölényes többségre tett szert az ellenzéke, amely nem nézi jó szemmel a közeledést Japánhoz, pedig az Washington Kína-ellenes szövetségét erősítené.
Konzervatív irányba és határozottabban az USA felé fordul Dél-Korea az új elnökkel, akit a szavazók nagyon kis többsége tartott kevésbé ellenszenvesnek, mint vetélytársát.
A Magnyickij-törvény alapján rendeltek el büntetőintézkedést a propagandaminiszter ellen.
A miniszter elleni szankcióval biztosítják, hogy korrupciós tevékenységéhez ne használhassa fel az amerikai pénzügyi rendszert – közölték.
Donald Trumptól várja az Orbán-kormány, hogy rendet tegyen az ügyben.
De ami késik, nem múlik – közölte a Tisza Párt elnöke.
Karikatúránk a fantázia szüleménye.
Mark Zuckerberg ezentúl Donald Trump elnökkel vállvetve dolgozna.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
